Róluk és rólunk

 

Együtt az integrációban

Amennyiben a videó nem indul el, próbálja meg az alábbi link segítségével megnézni vidónkat.

Együtt az integrációban

 

 

 


 

 

Hogy is van ez?

Foglalkozásra vártam egyik tanítványomat, de csak nem érkezett meg, hát keresésére indultam. A véletlen segítségemre volt, mert a folyosón összetalálkoztam az osztálytársakkal, akik útba igazítottak.

Kis tanítványom ott ült az iskola hatalmas előadó termében, s várta, hogy egy rendőr előadást tartson neki. Persze a rendőrt előbb észrevettem, mint őt, mert a rendőr ott állt az osztály előtt.

De hol van B.? Néhány pillanat múlva megtaláltam a leghátsó sorban egyedül ülve.

Sietősen elviharzottam a gyerekkel, mert nagyon kíváncsi voltam, hogy miért ült a leghátsó sorban

-   Mert én voltam az utolsó pár, és ott volt hely - válaszolta B.

Visszarohantam a gyerekkel a terembe, s elmondtam a rendőrnek, hogy lehetnek olyan gyerekek, akiknek az ő előadását az első sorban kell hallgatni, mert távolabbról nem fognak belőle semmit sem hallani.

Megköszönte a tájékoztatást.

 

Tanulság?

Egyre többször keresik fel az iskolákat külső szakemberek: védőnők, rendőrök, stb., akik előadásokat tartanak a gyerekeknek. Mindezt nagyon fontosnak tartom, hiszen ma már a tanulás nem csak a tanórákon folyik. Éppen ezért a hallássérült gyermeknek is tudnia kell, hogy mi hangzik el ilyen alkalmakkor, de ők csak akkor tudnak információhoz jutni, ha az információhoz jutás feltételeit számukra is biztosítjuk.

-          A hallássérült gyermeknek az első sorban kell elhelyezkedni, hogy jól halljon

-          A fénynek háttal kell ülnie, hogy szükség esetén szájról is tudjon olvasni

-          Az előadáson legyen biztosított a vizuális megerősítés is (vetítés)

 

Kinek a feladata a külső szakembert tájékoztatni arról, hogy speciális igényű gyermek ül az osztályban?

Az osztályfőnök feladata, aki már megkapta a megfelelő felkészítést.

 

Van-e teendője a szülőnek?

Nincs. Tanácsom mégis az, hogy hívja fel az osztályfőnök figyelmét újra és újra arra, hogy gyermekének mindig, minden körülmények között meg kell teremteni a feltételeket, hogy információkhoz jusson tanórai kereteken kívül is.

 

Van-e teendője a szurdopedagógusnak?

Nincs. De a tanulságot mégis le kell vonnunk. Gondolnunk kell arra, hogy megnövekedtek azok az alkalmak (szerencsére), amikor nem tanórai, úgynevezett formális keretek között zajlik a tanulás, egyre nagyobb szerep jut a nem formális tanulásnak.   Újra és újra el kell mondanunk az iskolákban, hogy minden körülmények között biztosítani kell a hallássérült gyermek számára az információhoz jutás feltételeit.

 

 

Nagyné Heidenwolf Erzsébet

szurdopedagógus